Férfiak között, sörözések alkalmával vagy az öltözők félhomályában időről időre felmerül a nagy kérdés, ami egyszerre forrása a kíváncsiságnak és a szorongásnak. Egy ősi dichotómia (kettősség), ami két táborra osztja a férfiasságot, pedig a legtöbben talán nem is tudják, mit jelent valójában. Most lerántjuk a leplet a „vér” és „hús” farkak titkáról, és megnyugtatunk: a lényeg nem itt keresendő.
Bizonyára te is hallottad már a kifejezéseket. Lehet, hogy egy barátod vetette fel poénból, vagy egy online fórumban olvastál róla, és azóta is motoszkál benned a kérdés: vajon én melyik kategóriába tartozom? És ami még fontosabb, van-e ennek bármi jelentősége? A válasz egyszerre tudományos és végtelenül emberi.
Két tábor, egy funkció
A szétválasztás alapja az, hogyan viselkedik a pénisz az ernyedt és a merev állapot közötti átmenet során. A nemzetközi szakzsargon az angol „grower” és „shower” kifejezéseket használja.
A „hús” típusú pénisz (shower, vagyis „mutogató”) az, amely már ernyedt állapotban is viszonylag tekintélyes mérettel rendelkezik. Az erekció során természetesen keményebbé és merevebbé válik, de a méretbeli növekedés nem drámai. Lényegében azt mutatja, amije van, innen ered az elnevezése is.
Ezzel szemben a „vér” típusú pénisz (grower, vagyis „növő”) az igazi átváltozóművész. Ernyedt állapotban meglehetősen diszkrét méretű, azonban az izgalom hatására, ahogy a barlangos testek megtelnek vérrel, jelentős, sokszor meglepő mértékű növekedésen megy keresztül. A változás sokkal látványosabb, szinte a semmiből teremtődik újjá.
A tudomány a színfalak mögött
Mielőtt bárki elkezdené gyártani a komplex elméleteket, a magyarázat valójában roppant egyszerű, és a pénisz szöveteinek szerkezetében rejlik. A pénisz belsejében található szivacsos, rugalmas szövetek, az úgynevezett barlangos testek (corpora cavernosa) felelősek a merevedésért.
A „vér” típusú pénisz (grower, vagyis „növő”) típus esetében ezek a szövetek sűrűbbek és nagyobb tágulási potenciállal rendelkeznek. Képzelj el egy szorosan összenyomott szivacsot, ami rengeteg vizet képes felvenni, és közben a sokszorosára duzzad. A „hús” típusú pénisz (shower, vagyis „mutogató”) típusnál a szövetek már alapállapotban is lazábbak, kevésbé tömörek, így a tágulási kapacitásuk is kisebb - de nincs is rá szükség, hiszen a kiindulási méret is nagyobb.
Egy 2018-as, több mint 200 férfit vizsgáló tanulmány szerint a férfiak többsége, nagyjából 79%-a a „vér” típusú pénisz (grower, vagyis „növő”), míg 21%-a a „hús” típusú pénisz (shower, vagyis „mutogató”) kategóriába sorolható. Ez egy spektrum, a legtöbben valahol a két véglet között helyezkednek el.
Tévhitek és a valóság: Tényleg számít?
Most pedig térjünk rá a lényegre, ami a legtöbb férfit foglalkoztatja. Jelent-e bármiféle előnyt vagy hátrányt az egyik vagy a másik típus? A rövid és velős válasz: egyáltalán nem.
A leggyakoribb tévhit, hogy a „hús” típusú pénisz (shower, vagyis „mutogató”) típusú pénisz mereven mindig nagyobb. Ez egyszerűen nem igaz. A merev állapotban elért végső méret teljesen független a kiindulási típustól. Egy „vér” típusú pénisz (grower, vagyis „növő”) ugyanúgy lehet átlag feletti méretű erektált állapotban, mint ahogy egy „hús” típusú pénisz (shower, vagyis „mutogató”) is lehet átlagos. A kettő között nincs összefüggés.
A másik fontos dolog, amit le kell szögezni, hogy a szexuális teljesítményhez, az állóképességhez vagy a partnernek okozott örömhöz ennek a tulajdonságnak semmi köze. A hálószobában a magabiztosság, az intimitás, a kommunikáció és a technika ezerszer többet nyom a latban, mint az, hogy a péniszed hány centimétert nőtt az előjáték során.
A magabiztosság a legvonzóbb afrodiziákum
A férfiasság körüli bizonytalanságok gyakran a testképhez és a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak. A pornóipar által közvetített irreális kép és a folytonos méret-összehasonlítás komoly szorongást okozhat.
Fontos megérteni és elfogadni, hogy a testünk úgy tökéletes, ahogy van. A „vér” és „hús” jelenség csupán egy érdekes anatómiai sajátosság, egy biológiai adottság, ami semmivel sem több vagy kevesebb a szemünk vagy a hajunk színénél.
A nap végén nem az számít, hogy az öltözőben vagy a hálószobában mit látsz először. Az számít, ami a két ember között történik. Az önelfogadásból fakadó magabiztosság, a partneredre való őszinte odafigyelés és a közösen megélt pillanatok öröme az, ami igazán felejthetetlenné teszi az együttlétet. A többi csak biológia.
A megbízható harcos és a meglepetés-művész
Zárásképpen, vessünk egy pillantást a dolog tréfásabb oldalára is, mert az első benyomás bizony itt is számíthat! A „hús” típusú férfiasság a megbízhatóság szobra: nem ígérget fűt-fát, amit látsz, azt kapod. Nincsenek drámai átalakulások, cserébe viszont a tulajdonosát sosem érheti az a bizonyos lekicsinylő pillantás. Ő a stabil, kiszámítható harcos, aki már a csata előtt felfedi a teljes fegyverzetét.
Ezzel szemben a „vér” típusú pénisz egy igazi meglepetés-művész. Az első felvonásban, a leplezetlen pillanatban előfordulhat, hogy a partner arcán egy alig észrevehető, huncut mosoly suhan át: „Csak ekkora?” De ekkor jön a fordulat! A pillanatok alatt végbemenő, szinte mágikus átalakulás láttán ez a mosoly általában gyorsan átadja helyét a csodálkozó ámulatnak. A „vér” típusú férfiasság az élő bizonyíték arra, hogy sose ítélj elsőre, és hogy a legnagyobb show-t néha a legváratlanabb előadók produkálják.